Chanakya Pandit - Artha-sásztra

SZINPOSZIS Chanakya Pandit világhírű műve az Artha-sásztra, a legkorábbi politikatudományi értekezés. Mivel Csandragupta Kr.e. 321-ben került trónra, így az Artha-sásztrában összefoglalt gondolatok nagy valószínűséggel a harmadik-második század fordulóján keletkeztek. Manu Törvénykönyve és a Vátszjájana alkotta Káma-szútra mellett az Artha-sásztrát is megemlíti a Panycsatantra bevezetése. Chanakya géniusza oly kimagasló, hogy számtalan további művet is neki tulajdonítottak, az asztronómiától a matematikáig. Mivel tanácsadói hivatalához a politika és a diplomácia elválaszthatatlanul hozzátartozott, Chanakya beszédes melléknevet is kapott. Nevezetesen Kautiljaként is ismerik, melynek jelentése fondorlatos, csavaros. Talán itt lelhető fel a hasonlóság Machiavellivel, aki A fejedelem című munkájában a kor politikai és diplomáciai gyakorlatát ismertette. Machiavelli hírhedt alapelve a politikai eszközök iránti közömbösség, ami akár a diplomáciai rászedést, fondorlatot és ármányt is megengedhetőnek tartotta. Hasonló vonások Chanakya művében is felfedezhetők, bár kettejük helyzetére jól rávilágít Nehru az „India fölfedezése” lapjain: „Chanakyát tartják az indiai Machiavellinek, és ez az összehasonlítás bizonyos fokig helytálló. De minden vonatkozásban nagyobb személyiség volt, szellemileg, és a cselekvés terén egyaránt. Ő nem pusztán a király követője, nem csupán a mindenható császár alázatos tanácsadója. Merész cselszövő volt, büszke és bosszúálló, soha nem feledkezett meg apróságokról sem, soha nem feledte a célját, minden eszközt felhasznált az ellenség félrevezetésére és legyőzésére, kezében tartotta a birodalom gyeplőjét, és inkább kedves tanítványának, semmint urának tekintette a császárt.” TARTALOMJEGYZÉK Előszó:  Chanakya, az indus Machiavelli   Első rész Artha-sásztra A gyarapodás kézikönyvéből 1. Általános jó tanácsok 2. Az uralkodó tulajdonságai és kötelességei 3. Segítők, szövetségesek és ellenségek 4. Pénzügyi politika, korrupció, titoktartás 5. Törvény, igazságszolgáltatás, büntetés 6. Mitől elégedetlen a nép? 7. A hivatalnokok kötelességei 8. Képzés, oktatás, filozófia   Második rész  Chanakya-szútrák Chanakya aforizmáiból 1. Erkölcsi gyökerek 2. Gazdasági gyarapodás 3. Személyes morál, érzékek, család 4. A bűn rosszasága, a lustaság átka 5. Tanácsadók, miniszterek, bel- és külpolitika 6. Tanácsok uralkodóknak 7. Tanácsok alattvalóknak 8. Válogatott életbölcsességek   Harmadik rész  Rádzsa-nitisásztra A királyi viselkedés kézikönyvéből 1. A jó és rossz uralkodó 2. Erényes uralkodás 3. A nép, az uralkodó és a jó ország 4. Pénzügyek, hadügyek és oktatásügy 5. Az uralkodás mikéntje 6. Barátok és ellenségek 7. Az államhivatalnokok kötelességei 8. További jó tanácsok állampolgároknak   Negyedik rész  Chanakya-níti Az etikus élet szabályai 1. Erkölcsi vezérfonál 2. Ki milyen ember? 3. A vagyon haszna 4. Házasodás, otthon, család s a fiak dicsősége 5. Sorsszerűség, karma 6. A műveltség dicsérete 7. Az erény gyakorlása 8. Bölcsességek minden napra